Nem hiába íródtak Sajgó Szabolcs versei, mert örök emberi tapasztalatokat tudnak személyessé szelídíteni. A mindennapi létezéssel járó kínzó ellentmondásokat szemtől szemben megközelíteni. A földi és égi távlatokat szivárvánnyal kötni és oldani.
Nádasdy Ádám versei az emberélet útjának felén túlról szólnak. Az utazás folyamatos: billegünk a csónakban, kanyarodunk a teherautóval, viháncolunk a kertben, vagy éppen hátsó lépcsőkön szökünk fel...