Az ének-zeneoktatás története Magyarországon - Különös tekintettel a német nyelvű kultúrterületről érkező hatásokra

Összefoglaló

Kodály Zoltán már 1941-ben utalt az ének-zene oktatás története megírásának szükségességére. Azóta fél évszázad telt el. Ez a munka 1988-ban jelent meg először német nyelven. A most magyar nyelven is megjelenő könyvet a szerző azzal a szándékkal tárja az olvasó elé, hogy egyrészt lehetővé tegye az intézményes ének-zene oktatás történetének áttekintését, másrészt utat nyisson a történeti zenepedagógia differenciáltabb és a korunk követelményeinek megfelelő kutatás számára.
A magyar zeneoktatás történetéről ez idáig átfogó munka nem jelent meg. Egyes, bizonyos időben behatárolt iskolatípusok zenélésének megjelenésformáiról ugyan jelentek meg tanulmányok - egy általános zenetörténeti keretbe ágyazva -, a zeneoktatás legfontosabb jellemzőinek kialakulása, feltételeinek kutatása és bemutatása az iskolák alapításának kezdeteitől azonban elmaradt.
A magyar zenei fejlődésben, más európai országokéhoz hasonlóan, fellelhető az idegen (nálunk főleg német) nevelési rendszerek, pedagógiai irányzatok, szellemi áramlatok hatása. Ezért látszott szükségesnek nemcsak a középkori traktátusoknak, hanem pl. a humanista eszméknek az iskolákra, a zenére gyakorolt hatását is bemutatni, valamint az olvasó számára világossá tenni a zeneoktatás nagymértékű függőségét a különböző felekezetek, egyházak kultikus és egyházzenei gyakorlatától. Figyelembe kellett venni pl. a bizonyos országrészekben kialakult politikai és zenei adottságokat és elvárásokat, továbbá az éneknek mint tantárgynak külső és belső viszonyait, az iskolatípust, a pedagógiai célkitűzéseket, a zenetanár helyzetét, rangját, zenei felkészültségét stb.

A zeneoktatás története Magyarországon világosan mutatja, hogy az ének-zene mint tantárgy különböző aspektusoknak volt alárendelve. Megkülönböztetett helyzete, rangja volt, és van ma is. A zene évszázadokon át, kezdve a középkortól, vallási, erkölcsi, műveltségi faktornak számított. Minden változás, mely az egyházak, az állam, az iskola, a társadalom közötti viszonyt meghatározta, a musica létére is kihatással volt. E munka felvázolja azt az utat, melyet a zeneoktatás 1000 től 1945-ig Magyarországon megtett.