Ripacs Martin + Szélcsend + A skorpióisten (Három kisregény) ( 3 kötet )

Összefoglaló

Ripacs Martin - „Szája okos volt. Kinyílt, becsukódott, levegőért s a víz ellen védekezésül. Teste is értette a dolgát. Időről időre kemény csomóba rántotta gyomrát, s a nyelve fölött kiöklendezte a tengervizet. Megint elfogta a félelem – nem az állati vakrémület; a magányos és hosszúra nyúlt haláltól rettegett. Visszatért a vicsor, de most fogható képe volt, s volt levegő is a torkán. Valami jelentős rejlett a vicsor mögött, s az nem vesztegette ordítozásra a levegőt. Valami cél – hogy mennyire könyörtelen, azt nem volt még ideje s tapasztalata sem fölfedezni.” Christopher Hadley Martin tartalékos tengerésztiszt az Atlanti-óceán jeges vizében fuldoklik, miután hajóját megtorpedózták. A hullámok egy sziklaszigetre sodorják, ahol emberfeletti küzdelmet vív az ellenséges természettel a túlélésért, miközben tudatán átvillannak keserű és kegyetlenül önző múltjának emlékképei. A Ripacs Martin egyetlen hatalmas belső monológ, amelyben a fizikai küszködés egyre inkább átváltozik egyén és közösség, hit és remény, eredendő bűn és szabad akarat kérdéseit feszegető spirituális útkereséssé, hogy aztán a regény végén egy megdöbbentő fordulattal minden új értelmet kapjon. Szélcsend - William Golding 1980-ban jelentette meg Beavatás című regényét, egy "tengeri trilógia" első kötetét. Az önmagában is kerek egészként megálló második kötet, a Szélcsend, 1987-ben látott napvilágot. Színtere megegyezik a Beavatás-éval: a kimustrált hadihajó, amely a napóleoni háborúk vége felé Ausztráliába tart, fedélzetén az ifjú nemesúrral, Edmund Talbottal, aki a gyarmati kormányzásban szeretne megindulni a ranglétrán. Mint ahogy a Beavatás-ban, Talbot ebben a könyvben is naplót ír a hajón történtekről, ezúttal azonban nem keresztanyjának, hanem önmagának. Látszólag nincs sok írnivalója: a hajó Afrika partjainál vesztegel a szélcsendben - ami azonban alkalmat ad Goldingnak, hogy kiváló hangulatteremtő művészetével nyűgözze le az olvasót, s elmélyítse a szereplőkről az előző kötetben felvázolt képet. Amikor a szél feltámad, a részeg másodtiszt felelőtlensége miatt a hajó elveszíti főárboca csúcsát, vitorlástul. A távolban megpillantott és francia csatahajónak vélt jármű izgatott harckészültségre serkenti a tengerészeket, csakúgy, mint az utasok rettenthetetlenebbjét - kiderül azonban, hogy az idegen hajó valójában brit fregatt, amely közli velük, hogy vége a háborúnak. A magánéleti bonyodalmak még csak ekkor kezdődnek: Edmund beleszeret a másik hajó egy bájos utasába, a sors azonban elválásra kényszeríti őket. Az igazi izgalom akkor köszönt be, amikor elválik a két hajó, és élet-halál kérdése lesz, vajon a sérült "tekenő" állja-e az óceán megpróbáltatásait... A skorpióisten (Három kisregény) - A Nobel-díjas angol író életművét bemutató sorozatunk új kötete három kisregényt tartalmaz, amelyek először jelennek meg magyarul.
A címadó A skorpióisten a fáraók kora előtti Egyiptomban játszódik, és egy fiúról, a halála küszöbén álló isten-uralkodó vaksággal sújtott fiáról szól, aki nem akar apja örökébe lépni, szembeszáll a hagyományokkal, és egyre csak a Nílus-völgyön túli, ismeretlen világról beszámoló hihetetlen, ám igaz történetekre vágyakozik, melyeket az uralkodó kegyence mesél neki. A Klonk klonk egy még ősibb, matriarchális afrikai társadalmat ábrázol, s egy nyomorék ifjú megpróbáltatásain és az őt kínzók fölött aratott meglepő győzelmén keresztül a férfiasság szokatlan értelmezését adja. A rendkívüli követ helyszíne az ókori Róma, ahol egy korát messze meghaladó találmányokkal - nyomtatás, gőzgép, robbanóanyagok - megjelenő görög felforgatja a császári udvar életét.
Az emberi gyarlóság elnézően szatirikus ábrázolása, a humoros és filozofikus szemléletmód ötvözése, az eleven múltidézés és a jellegzetes goldingi irónia élvezetes olvasmánnyá teszik a kötetet.