A magyarországi antiszemitizmus radikalizálódásának és transzformálódásának elemzése kényes kérdéseket érint, s nem véletlen, hogy a magyar történetírás, még a rendszerváltás után is, elkerülte e témát. Az 1938 és 1944 közötti közvélemény alakulásának vizsgálata ugyanis felveti a holocaustért viselt felelősség problémáját. A gyűlölet vetése nemcsak nagy tömegű új forrást tár fel a korabeli sajtóból és főként a vidéki levéltárak szűk körben publikált vagy publikálatlan anyagaiból, de felteszi a kérdést: a szélsőséges hangnemű, gyakran rosszindulattal és gyűlölettel átitatott közlemények miként hatottak a kortársakra? Miért nem volt képes felismerni a magyar társadalom a zsidókat az egész megszállt Európában és Magyarországon is fenyegető halálos veszélyt, mi volt a magyarázata annak a sajátos, "átpolitizált" vakságnak, melytől a legálisan, de szigorú korlátok között működő baloldali és liberális pártok és társadalmi szervezeteik, illetve a lapjaik sem tudtak megszabadulni? A szerző a korabeli és a mai pszichológiai irodalom alapján keresi a választ a ma is izzóan aktuális problémákra, és a konkrét forrásokkal szembesíti a tragikus eseményekkel egyidejűleg, illetve az azóta született teóriákat.
"Mondhatom, sokkal szívesebben tettem volna kezemet a tűzbe és mentem volna ismét a csatába, mint hogy az írótollra helyezzem kezemet és aláírjam ezt a hazánkra rendkívül meggyalázó békét. De azt h...
Online ár:
3 400 Ft
Eredeti ár: 3 999 Ft
Online ár:
3 400 Ft
Eredeti ár: 3 999 Ft
Online ár:
3 825 Ft
Eredeti ár: 4 499 Ft
Online ár:
4 165 Ft
Eredeti ár: 4 900 Ft
Online ár:
4 250 Ft
Eredeti ár: 4 999 Ft