Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz. Tibetiből magyar prózára fordította, a jegyzeteket és az utószót írta Ligeti Lajos.
Kőrösi Csoma Sándor 1833-ban írta meg rövid közleményét a Királyi Ázsiai Társaság folyóirata számára, amelyben közreadja Sza-szkja pandita A bölcsesség kincsestára című művének részleteit, összesen kétszázharmincnégy verset. A tibeti szöveg és angol fordítása csak halála után, 1855-ben és 1856-ban jelent meg. Sza-szkja pandita műve a tibeti világi szépirodalom talán legelső alkotása, az indiai bölcsmondás-irodalom egy új hajtása Tibet földjén. Maga is iskolát teremtett, több tibeti utánzata van, már a 14. században mongol fordítása született, századunkban pedig az összes nagy európai nyelvekre lefordították - franciára, majd németre először Kőrösi Csoma szövege alapján ültették át egyes részleteit. Legrégibb mongol szövegét Ligeti Lajos professzor fedezte föl Belső-Mongóliában 1929-ben, és tette közzé tibeti-mongol kétnyelvű kéziratát 1948-ban. Az ő értelmezésében szólal meg most Sza-szkja pandita műve magyarul Tandori Dezső fordításában - Kőrösi Csoma Sándor születésének kétszázadik évfordulóján.
TARTALOM:
Sza-Szkja Pandita: A bölcsesség kincsestára (Tandori Dezső fordítása)
A bölcsről 9
A derék emberről 19
A balgáról 27
A bölcs és a balga keverékéről 39
A gonosz cselekedetről 51
A jellemek különbözőségéről 63
A helytelen magatartásról 79
A cselekedetről 91
A Tanról 113
Jegyzetek (Ligeti Lajos) 127
Bibliográfia (Ligeti Lajos) 139
Utószó (Ligeti Lajos) 141
Ha ébren vagyunk, sok éjszakának álmaira emlékszünk. Ám az álomban, melyet éjjelente álmodunk, nem emlékszünk vissza rá, hogy már azelőtt is álmodtunk. És ha a pillanatnyi, evilági létünk is álom? ...
Online ár:
1 590 Ft
Online ár:
2 590 Ft