Alkotmányos hatalomgyakorlás és alkotmányos identitás

Összefoglaló

Idézet a könyv bevezetőjéből:

Megítélésem szerint az elkövetkező évek egyik legfontosabb alkotmányos vitakérdése az lesz, hogyan oldhatók fel az európai jog és a nemzeti alkotmányos szabályok konfliktusai, ki dönthet meghatározó érvénnyel arról, hogy melyik szabálynak van elsőbbsége. Hogyan érvényesíthető az alkotmányos identitás doktrínája a szupranacionális térben? A német Alkotmánybíróság 2020. május 5-i döntése az Európai Központi Bank kötvényfelvásárlási programjának alkotmányellenességével kapcsoltban, mérföldkövet jelent az alkotmányos identitásvédelem tekintetében. A kötetben szereplő tanulmányból talán kiolvasható, hogy szuverenitáspárti vagyok, de sok munka vár még a nemzeti alkotmánybíróságokra és az alkotmányjogász szakmára, hogy alaposan kimunkált és doktrinálisan megalapozott szuverenitás- és identitásteszttel állja útját a saját hatáskörén túlterjeszkedő uniós intézményeknek.
A zárófejezet utolsó tanulmánya a vírusválságnak az államra és az alkotmányos szabályozásra gyakorolt hatásával foglalkozik. A válság minden államot próbára tesz, és azok a kormányok kerülhetnek ki győztesen a küzdelemből, amelyek rendelkeznek elegendő kapacitással a problémák megoldására, élvezik a választóik bizalmát, és olyan emberek vezetik őket, akik képesek határozott döntéseket hozni egy nagyobb közösség, a nemzet érdekében. A rendkívüli helyzetek számos alapjog időleges korlátozásával járnak, éppen a nagyobb veszélyhelyzet elkerülése érdekében. Ezért nagyon fontos, hogy a polgárok tisztában legyenek alkotmányos joguk korlátozásának nyilvánosan indokolt okaival, mértékével és időbeni kiterjedésével. A veszélyhelyzetben valódi együttműködésre van szükség az állam és polgárai között, ehhez pedig mindkét oldalnak folyamatosan fenn kell tartania az egymás iránti bizalmat. Ellenkező esetben a vírus nagy pusztítást végez az emberi életekben.

Stumpf István