A csodálatos 5-pontos skála

Összefoglaló

A kötet nem csupán az autizmussal élő gyerekeknek, fiataloknak és felnőtteknek segítő szülők és szakemberek számára nyújt különlegesen egyszerű támogatást a mindennapi nehéz helyzetek, a problematikus viselkedés rendezéséhez. Olyan autizmus-barát rendszert ajánl, amivel egyértelművé tehetők és taníthatók a nehezen érthető érzelmek, az általuk kialakuló viselkedésproblémák következményei és a feszült helyzetekben lehetséges megoldások, az elkerüléshez szükséges kommunikáció. Ez a nagyon gyakorlatias módszer a már jól ismert vizuális szimbólumok használatával az önismeret, önszabályozás, önállóság fejlesztésével az autizmussal élő ember mindenkori beilleszkedését segíti különböző élethelyzeteiben: a családban, az iskolában, az utcán, lakóotthonban... Együttműködésre hívja az érintett szereplőket a mindennapi nevelésben: a fejlesztő terápiában, feladathelyzetekben és szabadidőben egyaránt. A könyv kiváló ötletekkel szolgál a viselkedésrendezési stratégiák kialakításához akkor is, ha kicsi még a gyermek és nem tud beszélni, de akkor is, ha jó tanuló, kiválóak a nyelvi készségei, sőt akkor is, ha nem az autizmus áll a sajátos indulatkezelési nehézségei mögött. A kötet végén a napi munkát segítő fénymásolható skálák, segédletek kaptak helyet.

A nagysikerű munka első magyar kiadása hat fejezetből áll. Az első rész röviden bemutatja, hogyan érdemes használni a skálát. Az elmúlt évek során a korábbi skála használatával sok új tapasztalatot és tanulságos történetet gyűjtöttünk össze, ezért ezekkel is kibővítettük ezt a kötetünket. A második részben az eredetileg 14-pontos skála részletes ismertetését és példáit találják. Ez emlékeztetőül szolgálhat azoknak, akik már az első, eredeti angol nyelvű kiadást is ismerték, de bemutatja ezt a pazar eszközt a hátterével együtt azok számára is, akik most először találkoznak a módszerrel. A könyv további fejezetei friss információkat tartalmaznak, amelyeket a hazai és külföldi szakemberek részéről felmerült igények kielégítésére állítottunk össze, főként azoknak, akik azt szerették volna, hogy a fiatalabbaknál, és az autizmus spektrum súlyosabb részéhez sorolható tanulók tanításában is alkalmazhassák ezt az eszközt. Így a harmadik részben olyan skálák találhatók, amelyeket kifejezetten kisebb gyerekekre terveztünk. A negyedik fejezet viszont az autizmus klasszikusabb formáiban érintettekkel foglalkozik. Számukra készült például a Szorongásgörbe modelljének továbbfejlesztett változata. Az ötödik fejezetben új skála-ötletek szerepelnek, ezeket szintén sikeresen használtuk első könyvünk megjelenése óta. A hatodik, vagyis az utolsó részben felsoroljuk azokat a célokat és irányelveket, amelyeket elsősorban a terapeuták, illetve a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek fejlesztésében dolgozó pedagógusok alkalmaznak az egyénre szabott tantervekben (IEP).