Keletelt sorsok Magyar építészek Ázsiában

Összefoglaló

Az 1800-as években egyre népszerűbbé váló keleti utazások során gyűjtött műtárgyak, a hazai szecesszió orientalista szemlélete, a két világháború közötti építési lehetőségek, valamint a kortárs magyar építészek ázsiai sikerei alkotják a tárlat koncepciójának legfőbb témaköreit. A kiállítás Irán, az Egyesült Arab Emírségek, India, Srí Lanka, Kambodzsa, valamint Kína és Japán helyszínein keresztül mutatja be azokat az építészeti víziókat és megépült alkotásokat, amelyek izgalmas feladatként hatották át a magyar építészetet.

A hazai és nemzetközi kutatásoknak köszönhetően számos olyan tervet, fényképet és dokumentumot is bemutat a tárlat, amelyek a közelmúltban kerültek elő. Ilyenek például Kós Károly eddig sosem publikált isztambuli fotói, ifj. Francsek Imre vagy Károly Jenő iráni alkotásai, Giergl Kálmán keleti műtárgyai vagy Hudec László Sanghajban készült portréja. A kortárs építészeti alkotások közül többek közt láthatóak lesznek, a zalaszántói sztúpa tervezője, Ráskai Ferenc rajzai, Viczián Szilvia arab városokban megvalósult munkái, Csete György, Medgyaszay István és Kertész K. Róbert dél-ázsiai víziói, illetve Japán egyik legtermékenyebb magyar alkotója, Pálffy György középületei. A japán kultúra közvetítőiként különleges formában szerepel apa és fia: Bognár Botond építész, szakíró és Bognár Balázs, a Kengo Kuma iroda vezető tervezőjének munkái.

Az építészek sokrétű művészetéről tanúskodnak olyan képzőművészeti alkotások, mint gyöngyöshalászi Takách Béla buddhista témájú, Sánta Gábor Angkorhoz kapcsolódó festményei, valamint Sebestyén Sára Japánban készült művészi épületfotói.