3 db magyar történelemmel kapcsolatos mű
AZ ÁRPÁDOK NYOMÁBAN
Vajon hogyan kell az időgépet indítani? Valamiféle indítókulcsot kell-e elfordítani, légcsavarfélét megpörgetni, esetleg elég kimondani a varázsigét: hipp-hopp, ott legyek, ahol akarok? Vagy könyvtárak, levéltárak áhitattal, óvatos kézzel forgatott, megsárgult, töredező pergamenjeiből bontakozik ki az a kanyargós ösvény, amely a kutató fantáziáját is segítségül híva, a múlt megismeréséhez vezet? Könyvünk szerzője az utóbbi módszert választotta ahhoz, hogy ismerős-ismeretlen tájakra kalauzolja az olvasót. A színhely: Magyarország, a helységnevek: Buda, Esztergom, Vác, Tihany mindenkinek jól ismertek. Csakhogy könyvünkben több mint 1000 esztendővel ezelőtti formájukban, kialakulásuk, alapíttatásuk korában találkozunk velük.
Az első magyar királyok, a honfoglaló Árpád, a honalapító István, s a romokból új országot teremtő Béla és mind a többi Árpád-házi uralkodó történeti-emberi sorsát követve rajzolódik ki előttünk a magyarságnak, mint az európai népek egyikének kialakulása a Kárpát-medencében.
Arról, hogy az Árpád-házi királyok valójában milyen emberek is voltak, hiteles történelmi okmány, „dokumentum” alig maradt. A kutatók – történészek, régészek, néprajzosok – egymásnak gyakran ellentmondó, mert ellentétes érdekek vezérelte krónikákból, indulatok fűtötte levelezésekből, már akkoriban is a régmúlt ködébe vesző szájhagyományt, legendákat szubjektívan elmesélő feljegyzésekből indulhatnak csupán ki. Tág tere nyílik a következtetésnek, a mozaikösszerakás módjának, s ha, mint e könyv esetében is, nem szigorú szakmunkáról van szó, a tudományosan bizonyított tényeknek nem ellentmondó fantáziának.
Utazzunk hát az 1000 évvel ezelőtti Magyarországon, ismerkedjünk akkori lakóival, küzdelmeikkel, gondjaikkal. Nem lesz könnyű őket mai tudatunkkal, lehetőségeinkkel megérteni. Életük, sorsuk a mindenkori uralkodó, a király személyétől függött, ő hozta a döntéseket, amelyeknek némelyike következményeiben századunkig kihatott. A szerző emberközelben igyekszik bemutatni az Árpád-ház királyait és a történelmi körülményeket, amelyek őket formálták és amelyeket – nem ritkán – ők formáltak.
Képzeletbeli utazásunk a Margitszigeten kezdődik, s ott is ér véget. Közben azonban, a történelem szeszélyes vonalát követve, szinte hazánk minden részét bekalandozza. S az, aki könyvünk olvasójaként útitársunkká szegődött, mai, valóságos kirándulásai során talán egy újabb szemszögből, másfajta érdekességeket is felfedezve gyönyörködik majd a hazai tájban.
AZ ANJOU-HÁZ NYOMÁBAN
Dümmerth Dezső új könyve bizonyos vonatkozásban folytatása Az Árpádok nyomában c. kötetnek. Az Árpád-ház kihalása után az Anjou-dinasztia egyik ága került Magyarország trónjára, s két nemzedéken át szilárdan kézben is tartotta, megerősítve a feudális pártharcokban kimerült országot. A szerző ebben a kötetben a francia eredetű dinasztia útját követi Szent Lajos király Párizsától, Anjou, Maine és Provence tartományokon át Szicília és Nápoly, tehát az akkori Két Szicília királyság trónjáig, majd a Magyarországra került ág sorsán keresztül Lengyelországig. Műve az esemény- és művelődéstörténet, és ezenkívül még több tudományág eredményeinek sikerült esszé-ötvözete, amelyet a téma érdekességén túl – mint minden esszét – a szerző önálló látásmódja tesz különösen izgalmassá és vonzóvá. Olvasás közben pedig rövidesen rájövünk arra, hogy a kötet nemcsak az Anjou-ház fordulatokban bővelkedő történetével ismertet meg, hanem a középkornak a gótikus stílus uralmát megteremtő századaival is, egyben pedig rávilágít arra, hogy az Anjou-kori Magyarország nemcsak hogy szerves része volt az akkori Európa politikai életének, de jelentős mértékben hatott más országok történetére is.
A KÉT HUNYADI
Dümmerth Dezső új könyve tulajdonképpen folytatása eddigi két Panoráma kiadású kötetének. „Az Árpádok nyomában” és „Az Anjou-ház nyomában” után most a magyar történelemnek olyan korába lépünk, amely nagy mértékben különbözik az eddigiektől. A XV. században a magyar korona és egyben a magyar trón is nemzetközi igények és követelések tárgyává vált, éppen abban az időben, amikor kelet felől először jelentkezett az ország sorsát később másfél évszázadra teljességgel megbénító török veszedelem. A csak nemzetközi viszonylatban gondolkodó Zsigmond király és császár után azonban, akinek uralma végül is feudális anarchiához vezetett, az újonnan feltűnt Hunyadi család első neves tagja, Hunyadi János vette kézbe az ország vezetését, megfékezve a fenyegetően előretörő török hadak minden hódító kísérletét. Fia, Mátyás pedig, akit igazságosnak nevez mindmáig a néphagyomány, az egyetlen magyar reneszánsz király, uralkodásának néhány évtizede alatt olyan tekintélyre emelte megerősített és megnövelt birodalmát, amely az Anjou-kori Magyarország nagyságára emlékeztetett.
A könyv szerzője irodalmi rangú történelmi esszésorozatban érdekesen állítja elénk alakjait, Hunyadi János kormányzót, Mátyás királyt, Szilágyi Mihályt, Vitéz János érseket, Janus Pannoniust, a költőt és a királyi feleséget, Beatrixot, tehát mindazokat, akiknek fontos szerep jutott a magyarság XV. századi történelmében. Az író az események összefüggésének feltárása közben elemzi az eszmék fejlődését és a fogalmak tartalmának megváltozását. Lényegében véve eddigi munkáit is ez a szemléletmód tette izgalmassá a szó legjobb értelmében. Dümmerth Dezső bizonyos vonatkozásban új szemszögből és közérthetően ismerteti velünk a magyar történelmet, hozzásegítve mindenkit történelemtudatunk bővítéséhez vagy éppen kialakításához.
Bolgár Dániel történész amellett érvel nagy anyagot feldolgozva, egyszerű szavakkal és merész humorral, hogy mindenki azt kapta, amit nem érdemelt. A teljesítmények elbírálását ugyanis elfogulttá t...
Online ár:
5 517 Ft
Eredeti ár: 6 490 Ft
Online ár:
4 250 Ft
Eredeti ár: 4 999 Ft
Online ár:
10 115 Ft
Eredeti ár: 11 900 Ft