Összegyűjtött versek (Devecseri Gábor művei) - Saját képpel

Összefoglaló

Ismertető: Devecseri ​Gábor szinte gyermekfővel írta első, hamar feltűnést keltett verseit, s – bár pályája folyamán a legkülönbözőbb műfajokban jelentőset alkotott – fő kifejezési formája élete végéig a líra maradt: egyéb műveit is ez a líra sugározza át. Ez a sajátos költészet – amely kitérői, mellékútjai s olykori tévútjai ellenére – kezdetétől a végéig egységes ívet mutat. Ezt az egységet maga az alkotó fogalmazta meg legtalálóbban abban a kis írásában, amelyet válogatott versei, a Beszakad az idő elé írt: „Ha Történelem és Természet keserves rohanása a Bikasiratóban az "élő hús tépését ismétlő domináns Témakör” látomásához vezet, akkor – a tükörbe tekintő költő számára – annak felismeréséhez is, hogy e pályaív gyermekkori, a Lapozgatom a vasárnapi számot embernek ember elleni fenekedését elítélő soraitól törvényszerűen érkezett el a Bikasiratóhoz, mely az élőlényeknek élőlények által okozott szenvedésével feszül szembe. Éppoly reménytelenül, mint az a bizakodó;, napmegállítást álmodó kezdeti költemény? Nem hiszem. Ha az idill állandósításáról mint valami álomról le kell is mondanunk, áhításáról, felidézéséről és az érte való cselekvésről nem."
A költő dolga: az elmúlással való perlekedés. S a költészet dolga? Igazolni a költő perlekedését. Azzal, hogy valóban győz az elmúlásom. Devecseri Gábor költészete, a költő fájdalmasan korai eltávozása után, immár elindult ezen az úton.- További ismertető: "Belelapozás". - - Szíve mélyén, mint a kés,
-------- dolgozik a feledés;
-------- kivágja a szép emléket,
-------- kivág engem, kivág téged,
-------- kiürül körülöttünk a táj,
-------- ő lesz árva, nekem fáj.

195. oldal Tavasz elé (részlet) - - - Csak

Ha csak egy szőlőlevelet
sikerül megörökítened,

ha egyetlen sorod is odaérez
a feszes fürtszemek fényköréhez,

vagy ha csak vágyad támad a délutáni
tóra tekintve, hozzá szót is találni,

vagy ha a szépre nézve, hozzátenni
semmit sem áhítsz, csak belémerülni

mint lelked otthonába:
már nem éltél hiába.

- - - - - Devecseri Gábor (Budapest, 1917. február 27. – Budapest, 1971. július 31.) József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, klasszika-filológus. Az európai ókor klasszikusai munkáinak legnagyobb részét – így az Iliaszt és az Odüsszeiát is – Devecseri Gábor korszerű és élvezetes fordításában ismerheti meg a mai magyar olvasó. - - - Mint költő a Nyugat „harmadik nemzedékének” egyik kitűnősége volt; mint tudós a magyar klasszika-filológia nemzetközi tekintélyű kiválósága; mint műfordító, mint az antik kultúra tolmácsa versenytárs nélkül első az évszázadok magyar irodalmában. ” – Hegedüs Géza