Miközben az 1956-tól 1989-ig tartó Kádár-korszak a történeti és politikai közbeszéd egyik központi fogalma, miközben mint a rendszerváltást megelõzõ, legközelebbi múlt láthatólag az érdeklõdés középpontjában áll, az idõszak rendszeres történeti feldolgozása éppen csak hogy megkezdõdött. Legfontosabb forrásai, ha nem is hiánytalanul, de rendelkezésre állnak, történeti összegzések, politikatudományi elemzések, politikusi visszaemlékezések próbálkoznak valamiféle mérleg készítésével, a publicisztika evidenciaként használja a korszakra vonatkozó közhelyek sokaságát – ezzel szemben az alapokig leásó történeti feldolgozások száma nem túl jelentõs. Egyebek mellett e felismerés nyomán kezdett az 1956-os Intézet kutatóinak egy része 2000-ben egy olyan kutatási programba, amely az 1956-os forradalom utáni évtized(ek) rendszeres feltárását tűzte ki célul. A program eredetileg a „Hatvanas évek” címet viselte. Nem szándékoztunk az évtized, a Kádár-korszak „rendszerré” (Kádár-rendszerré) szervezõdésének idõszakáról valamiféle nagy összefoglalót megalkotni. Úgy véltük, hogy az idõszak nem érthetõ meg az 1956-os forradalomból közvetlenül leszűrt politikai és társadalmi tanulságok, tapasztalatok nélkül – ehhez tehát vissza kellett nyúlni, legalábbis a forradalmat követõ represszió idõszakához. Úgy tűnt továbbá, hogy a nemzetközi feltételrendszer, különösen a posztsztálini Szovjetunió befolyása továbbra meghatározó a magyar fejlõdésre. Végül pedig alapvetõ jelentõségűk azok a tapasztalatok, amelyeket a magyar társadalom és a forradalom leverése után visszarendezkedõ politikai vezetõ réteg a klasszikus sztálinizmus idején, az 1940–50-es években szerzett. E három tényezõ irányította figyelmünket arra problémára, amely az ötvenhat utáni évtized bármilyen szintű leírásának kulcskérdése: a kontinuitás és diszkontinuitás problémájára. Úgy véltük, hogy a magyar társadalom 1956 után is a szovjet mintájú szocializmus „projektje” meghatározta keretek között kényszerült élni, sõt a társadalom egy jelentõs része éppen ekkor kényszerült rá erre véglegesnek tűnõ érvénnyel, a mezõgazdaság 1959–61-es kollektivizálása nyomán. Ugyanakkor e keretek között mozgástere tágasabb volt, mint korábban. Hasonlóképpen, a kádári vezetõ réteg folyamatosan üzemeltette a klasszikus sztálinizmus lényegében teljes intézményrendszerét, ám gyakorlatában mind több olyan jelenség bukkant fel, amely nem illett a klasszikus rendszer üzemeltetési elõírásai közé. Az itt közölt írások javarészt esettanulmányok. Csupán két tanulmány (Békés Csabáé és Valuch Tiboré) lép fel azzal az igénnyel, hogy tárgyát, Magyarország helyét a szovjet függõség rendszerében, illetve a hatvanas évtized legnagyobb társadalmi változásainak színterét, a falut tágasabb perspektívából vegye szemügyre. Talán nem véletlen, hogy éppen ezekben található a legtöbb kérdés, szerzõik operálnak a legóvatosabban a jelenségeket leíró fogalmakkal. Az összes többi a hatvanas évekbeli magyar társadalom különféle, viszonylag jól körülhatárolható szereplõinek tapasztalatairól szól. E történetek „hõsei” szociológiai, földrajzi szempontból jobban megfoghatók, esetenként személyükben is meghatározhatók. Reményeink szerint azonban külön-külön is, összességükben is paradigmatikus az, ami velük történt. Úgy véltük, hogy a kutatás mai állása szerint e sokszor túlságosan mikrotörténetinek tûnõ vizsgálódások többet árulnak el az idõszak jellegérõl, mint a nagypolitikai mezõ színfalak mögött zajló, mégoly érdekes történetei, vagy a „nagy folyamatok” kvantitatív mutatóinak elemzése. Építõkövekként fogjuk fel õket, melyekbõl majdan a nagyobb történetek fõ falai felépülhetnek. Ez a kötet közbülsõ építési fázis is egyben – a műhely korábbi eredményeit két ízben is a szakmai közönség elé tártuk. Harmadszor is abban a reményben tesszük ezt, hogy történeteink, módszertani útkeresésünk, társadalomtörténeti kiindulópontjaink hozzájárulnak annak megértéséhez és feldolgozásához, mi történt a magyar társadalommal 1956 után. Rainer M. János
Frederic Morton számos kritikát, esszét és könyvet írt, utóbbiak közül kétségkívül A Rothschildok a legismertebb, amely a legendás gazdagsággal és befolyással bíró bankárcsalád századokon átívelő, ...
Online ár:
4 242 Ft
Eredeti ár: 4 990 Ft
Online ár:
5 347 Ft
Eredeti ár: 6 290 Ft
Online ár:
5 525 Ft
Eredeti ár: 6 500 Ft