T.E.T. (A tanári hatékonyság fejlesztése) + P.E.T. (A szülői eredményesség tanulása)

Összefoglaló

T. E. T. - A tanári hatékonyság fejlesztése - A T. E. T. MÓDSZER/A GORDON-MODELL: A SIKERES TANÍTÁS SZEMLÉLETE ÉS GYAKORLATI KÉSZSÉGTÁRA:

TARTALOM
Hogyan hasznosíthatják a tanárok a legjobban ezt a könyvet? 13
Hogyan hasznosíthatják a szülők a legjobban ezt a könyvet? 14
Könyvünk háttere: Az ötlet és a szereplők 15
Tanár-diák kapcsolatok: A hiányzó láncszem 17
Mi a döntő a tanár-diák kapcsolatban 18
Kipróbált fogások, s nem ködös absztrakciók 21
A diákok fejlődését segítő gyakorlati fogások 23
Az "Ugorj át a karikán!" játszma alternatívája 25
Módszerünk minden korosztály és diáktípus esetében azonos 27
Mit tegyünk a fegyelem örök problémájával? 29
Hogyan oldjuk fel a "tekintélyelv vagy engedékenység" vitát? 30
Az eredményes tanár-diák kapcsolat modellje 32
Hiedelmek, elvárások és szerepjátékok 34
Milyen a jó tanár-diák kapcsolat? 37
A tanár-diák kapcsolat szemléletének egyik módja 37
Az elutasító és elfogadó tanárok közötti alapvető különbség 40
A mozgó vonal a mindig változó téglaapban 42
Mit jelentenek a változások az én-ben (tanár)? 43
Másként érzünk az egyik mint a másik diák iránt 44
A környezet és a helytelen hatása 45
Helyes lehet-e a megjátszott elfogadás? 46
Kié a probléma? 49
Miért fontos a probléma tulajdonosának meghatározása? 51
Miért fontos a problémamentes terület? 52
Mit tehetnek a tanárok, ha a diákoknak vannak problémái? 54
Miért nem tudnak a tanárok segíteni, ha a diákoknak vannak problémái 56
Az elutasítás nyelve: a kommunikáció tizenkét gátja 58
Miért vezet ilyen eredménytelenségre a tizenkét gát? 60
Három gyakori félreértés 62
Miért hatásos az elfogadás nyelve? 65
A problémával küzdő diákok segítségének konstruktív módszerei 68
Passzív hallgatás (csend) 69
Hatásos megerősítő reagálások 69
Mit lehet elérni az "ajtónyitókkal"? 69
Szükség van az aktív hallgatásra 71
Mi is valójában a kommunikáció? 72
Hogyan tanuljuk meg az aktív hallgatást? 74
Mi is valójában a kommunikáció? 72
Hogyan tanuljuk meg az aktív hallgatást? 74
Mi szükséges az eredményes aktív hallgatáshoz? 83
"Miért adjak tanácsot a diákoknak? Én tanár vagyok!" 84
A verbális kommunikáció két fajtája és a diákokra gyakorolt hatásuk: Lajstrom 88
Kommunikációs gátak 88
Parancsolás, utasítás, irányítás 88
Figyelmeztetés, fenyegetés 89
Prédikálás, megleckéztetés, "kellene" és "jobb lenne, ha" 89
Tanácsok, javaslatok vagy megoldások ajánlása 89
Tanítás, kioktatás, logikus érvelés 90
Bírálat, kritizálás, helytelenítés, biztatás 91
Dicséret, egyetértés, pozitív értékelés 91
Szidás, megbélyegzés, kifigurázás 92
Értelmezés, elemzés, megállapítás 92
Biztatás, rokonszenv, vigasztalás, támogatás 93
Kérdezgetés, vallatás, kikérdezés, keresztkérdések 93
Visszavonulás, kizökkentés, gúnyolódás, humorizálás, a figyelem elterelése 94
A kommunikációt megkönnyítő dolgok 95
Passzív hallgatás, csend 95
Megerősítő reagálások 95
"Ajtónyitó segítő kérdések", beszélgetésindítók 95
Aktív hallgatás 96
Az aktív hallgatás sokoldalú felhasználása 97
Hogyan vezessünk le tartalmas osztálymegbeszéléseket? 97
Hogyan szereljük le az ellenállást aktív hallgatással? 107
Hogyan segíthetünk aktív hallgatással az önállótlan diákoknak? 112
Hogyan hasznosítsuk a diákközpontú csoportos megbeszéléseket? 117
Hogyan segít az aktív hallgatás a szülői értekezleteken? 121
Mit lehet elérni a háromoldalú értekezlettel? 125
Összefoglalás 127
Mit tehetnek a tanárok, ha a diákok viselkedése gondot okoz nekik? 128
Mit tegyünk a tanár problémáival? 129
Az eredménytelen konfrontációk hatása 131
Miért eredménytelenek a megoldást ajánló közlések? 135
Miért eredménytelenek a rendreutasító közlések? 135
Miért eredménytelenek a közvetett közlések? 137
"Te-közlés" vagy "én-közlés" 138
Mi a baj a te-közlésekkel? 139
Miért eredményesebbek az én-közlések? 141
Hogyan fogalmazzuk meg az én-közlést? 143
Hogyan váltsunk át az én-közlés után? 146
Hogyan dühítik fel magukat a tanárok? 148
Az én-közlések kockázatosak is lehetnek 152
Mit lehet elérni az eredményes én-közlésekkel? 153
Hogyan változtassuk meg az osztálytermi környezetet a problémák megelőzése céljából? 156
Az átlagos osztályterem hiányosságai 156
Hogyan gondolkodjunk kreatívan a változtatásokról? 158
Hogyan gondoljuk át módszeresen az osztálytermi környezetet? 160
Hogyan gazdagítsuk a környezetet? 160
Hogyan tompítsuk a környezeti ingereket? 161
Hogyan szűkítsük a környezetet? 162
Hogyan tágítsuk a környezetet? 163
Hogyan rendezzük át a környezetet? 163
Hogyan egyszerűsítsük a környezetet? 163
Hogyan rendszerezzük a környezetet? 165
Hogyan tervezzünk előre? 166
Hogyan javítsunk az osztályban töltött idő minőségén? 168
Miért okoz problémát a "szétszórt idő"? 168
Miért fontos az "egyéni idő" - és hogyan tegyünk rá szert? 170
Miért fontos az "optimális idő" - és hogyan teremtsük meg? 172
A tanítás-tanulási terület nagy lehetőségei 174
Iskolai konfliktusok 177
Mi is a konfliktus? 179
Mi okozza a konfliktust? 180
Általában hogyan oldják meg a tanárok a konfliktusokat? 180
A győzelem-vereség kétféle szemlélete: Az I. módszer és a II. módszer 182
A II. módszer 182
Mit tudunk az I. módszerről? 186
Mit tudunk az II. módszerről? 187
Tétovázás, ingadozás 187
Az I. és II. módszer egyaránt a hatalmon alapszik 188
Tekintély az osztályban 189
1. fajta tekintély 190
2. fajta tekintély 191
A hatalom korlátai az osztályteremben 192
A tanárok hatalma óhatatlanul kimerül 192
A hatalom romboló hatású a diákokra nézve 195
A diákok megküzdési mechanizmussal 197
Lázadás, ellenállás, dac 197
Megtorlás 198
Hazudozás, árulkodás, az érzékek eltitkolása 199
Mások hibáztatása, pletykálkodás 200
Csalás, másolás, "puskázás" 200
Parancsolgatás, megfélemlítés, mások piszkálása 200
Győzni akarás, a veszítés gyűlölete 201
Szervezkedés, klikkek kialakítása 201
Meghunyászkodás, engedelmeskedés, megadás 202
A hízelgés 203
Konformitás, a kockázatvállalás és kezdeményezés elkerülése 203
Visszahúzódás, kimaradás, ábrándozás, regresszió 204
Miért ne használjuk a II. módszert? 205
Hogyan hat a hatalom a győztesre? 206
Mivel indokolják a hatalom és tekintély alkalmazását? 208
"Az életkorral járó bölcsesség és tapasztalat" mítosza 208
A gyerekek valójában igénylik viselkedésük korlátozását" 209
A " Kultúraátadás felelősségének" mítosza 209
"Egyes gyerekeknél szükség van a kényszerre" 210
A "szigorú, de igazságos" mítosza 211
A konfliktusmegoldás vereségmentes módszere 212
A III. módszer: A konfliktusmegoldás vereségmentes módszere 214
Hogyan működik a III. módszer az iskolában? 216
A III. módszer előfeltételei 220
A III. módszer: Hatlépéses problémamegoldó folyamat 221
A probléma (konfliktus) meghatározása 222
A lehetséges megoldások keresése 224
A megoldások értékelése 225
A legjobb megoldás kiválasztása (döntéshozatal) 226
A döntés végrehajtási módjának meghatározása 227
A megoldás sikerességének utólagos értékelése 227
A III. módszer alkalmazása az osztályban 229
Egy III. módszerrel lefolytatott megbeszélés magnófelvétele 231
A III. módszer alkalmazásának előnyei az iskolákban 235
Nincs neheztelés 235
Erősödik a döntés végrehajtásával kapcsolatos motiváció 235
"Több szem többet lát" 236
A III. módszert nem kell "eladni" 238
Nincs szükség hatalomra vagy tekintélyre 239
A gyerekek szeretik tanáraikat, és a tanárok szeretik a gyerekeket 239
A III. módszer segít kideríteni a valódi problémákat 240
A diákok felelősségteljesebbek, érettebbek lesznek 241
A vereségmentes módszer egyéb alkalmazásai az iskolában 243
Hogyan oldjuk meg a tanítási-tanulási konfliktusokat a III. módszerrel? 244
Hogyan oldjuk meg a diákok közötti konfliktusokat a III. módszerrel? 250
Hogyan használjuk a III. módszert az osztály szabályainak és irányelveinek megalkotására? 256
Hogyan zajlanak le a szabályalkotó osztálygyűlések? 258
A félelem legyőzése 259
Előkészületek 259
A gyűlés lefolytatása 260
A tanár szerepe 261
A szabályalkotó gyűlés előnyei 261
Mennyi időre van szükség? 262
A III. módszer alkalmazásakor felmerülő problémák 263
"Megoldások" vagy "igények" versengése 263
Amikor a diákok nem tartják be a megállapodást 264
Mi legyen a tanár hatáskörén kívül eső problémákkal? 265
"És ha nem tudunk megegyezni a megoldásban?" 267
Amikor a gyerekek büntetést építenek be a megoldásba 268
Hogyan tartassa be a tanár a hatáskörén kívüli szabályokat? 268
Előfordul, hogy az 1. módszerre van szükség? 269
Az értékek összeütközése az iskolában 272
Hogyan ismerjük fel az értékek összeütközését? 273
Mi az oka, hogy az én-közlések ritkán eredményesek az érték-összeütközések megoldásában 275
Mi az oka, hogy a III. módszer ritkán eredményes az érték-összeütközések megoldásában? 277
Mi az oka, hogy az I. módszer eredménytelen az érték-összeütközések megoldásában? 278
Mi az oka, hogy a II. módszer eredménytelen az érték-összeütközések megoldásában? 280
Hogyan kezeljük az érték-összeütközéseket? 281
Váljunk eredményes tanácsadóvá! 281
Mutassunk példát, adjunk mintát! 285
Alakítsuk magunkat elfogadóbbakká! 288
Találjuk meg az "elfogadáshoz szükséges higgadtságot"! 292
Tegyük az iskolát tanulásra alkalmasabb hellyé 293
Az iskola milyen vonásai okoznak problémát a tanároknak? 294
A tanárok beosztottak 294
A tanárok nem vesznek részt a döntések meghozatalában 294
Merevség, ellenállás a változással szemben 295
Egységes értékrend megszabása 295
Mások hibáztatása 295
Mit tehetnek a tanárok azért, hogy eredményesebben tevékenykedhessenek a szervezetben? 296
Ismerjük fel szerepünk fontosságát! 296
Mindig az "ablakunkon" keresztül nézzük a dolgokat! 296
"A főnökömmel szemben is alkalmazhatom a konfrontációs módszereket?" 298
Egységben az erő 301
Hogyan legyünk eredményesebbek a csoportgyűléseken? 301
A gyűlés előtt 303
A gyűlés alatt 303
A gyűlés után 304
Hogyan legyünk eredményes tanácsadók? 304
Váljunk diákjaink pártfogójává! 306
Kiegészítő fejezet: Hogyan kezeljük a tanulási problémákat otthon? 308
A szülő-tanár-diák kapcsolat 308
A szülő mint gyermeke tanítója 309
Kire tartozik gyermekünk tanulása? 310
Hogyan alakítsuk át otthonunkat tanulásra alkalmas környezetté? 313
A szülők sem tudnak tanítani, amíg nincsenek felfogadva 314
"Elvezethetjük a lovat a vízhez, de..." 316
Hogyan adhatják át a szülők az értékrendjüket? 316
Ha gyermekünknek problémája van az iskolában 317
Mit kezdjünk a házi feladat körüli vitákkal? 321
"Nézd, anyu, csak két hármast kaptam" 325
Hogyan lehetnek a szülők nagyobb befolyással a tanárokra? 328
Mire jó a szülő-tanár-igazgató csapat? 331
Hogyan értékeljük gyermekünk iskoláját? 332
Jobb kapcsolatok kiépítése 335
Köszönetnyilvánítás 337
Ajánlott olvasmányok 339
Kapcsolódó magyar nyelvű irodalom 343


P.E.T. A szülői eredményesség tanulása:

Thomas ​Gordon könyve, a P. E. T. – A szülői eredményesség tanulása az elmúlt két étvizedben megjelent egyik legsikeresebb tudományos-ismeretterjesztő mű – igazi pedagógiai bestseller. A szerző a már magyarul is megjelent T. E. T. – A tanári hatékonyság fejlesztése című könyvéhez hasonlóan „Gordon-módszerrel” avatja be a felnőtteket, szülőket és laikus nevelőket, hogyan változtathatják meg a gyerekekhez fűződő, sokszor egyoldalú, hatalmi tekintélyen alapuló, érzelmileg megromlott viszonyukat egyenrangú, szeretettel teli, megértő, örömöt hozó kapcsolattá.

Thomas Gordon a szülő és a gyerek kommunikációs szokásaira figyel fel, és nagyon szemléletesen, párbeszédek sokaságával érzékeltetéstől kezdve a gyerek önbecsülésének megtámadásán át egészen a konfliktust megkerülő, elvtelen engedékenységig, hogyan juttatják zsákutcába a szülő-gyerek kapcsolatot.

Ezután lépésenként mutatja meg azt az utat, amelyen érdemes elindulni és végigmenni, ha jó, de legalábbis jobb szülei és partnerei szetnénk lenni gyerekeinknek. A módszer nem szigorú szabályokat, hanem más emberi viszonyulásformákat állít elénk. Figyeljünk értőn, fogadjuk el gyermekünket olyannak, amilyen, fejezzük ki érzéseinket anélkül, hogy a másikat leminősítenénk.

Gordon hétköznapi, minden család életében gyakran előforduló helyzeteken, konfliktusokon át mutatja be a szerinte eredményes és hatékony viselkedést, melynek sikere abban áll, hogy a vita végén senki nem szenved vereséget. Mindenki nyer.

A mű nem csupán egy új gyermeknevelési módszerbe avat be, hanem újraértelmezi az emberi kapcsolatokat. Ma Magyarországon, társadalmi és politikai viharaink közepette, nagyobb szükség van az egymás iránti türelemre, elfogadásra, kiegyensúlyozott családi életre, mint valaha.